Változik a kórházak finanszírozása, és bevezetnek egy teljesítményre ösztönző elemet is – jelentette be Takács Péter új egészségügyért felelős államtitkár a Népszava beszámolója szerint a Magyar Kórházszövetség Kongresszusának zárónapján.
Megismerhetővé váltak a 2019-es és 2020-as kórházi fertőzési számok, miután a Társaság a Szabadságjogokért sikeresen kiperelte őket a Nemzeti Népegészségügyi Központtól.
Február végén 13 milliárd forint volt az egészségügyi ellátók tartozása - írja a Népszava.
A koronavírus-járvány eddigi hullámai során csak a minisztérium engedélyével mehettek be bizonyos sajtóorgánumok képviselői a kórházakba, beszámolni az ott folyó munkáról és bemutatni a valós és sokszor súlyos járványhelyzetet. A héten egy bírósági döntés arra jutott, hogy az EMMI nem tilthatja ki a sajtót az állami intézményekből, viszont a kormány erre az ítéletre egy pénteki rendeletével reagált.
Az új évre határozottan megérkezett az ötödik hullám Magyarországra, az omikron variáns berobbanása miatt. Ezzel azt is kijelenthetjük, hogy bekövetkezett, amitől a járványügyi szakértők tartottak: hasonlóan a 2. hullám utáni időszakhoz, a 4. járványhullám után sem tud alacsony szinten nyugvópontra jutni a járvány idehaza, és ami kifejezetten kellemetlen: úgy tűnik, az egészségügyi ellátórendszer terhelése is magas szinten ragad és innen fog tovább emelkedni. A kérdés csak az, milyen tempóban és meddig.
Egy évvel ezelőtt alaposan megemelték az orvosok fizetését – legalább harmincéves adósságot (ha nem is visszamenőleg) rendezve végre normálisan meg lehet élni az állami egészségügyben. De mit érez ebből a beteg, hogyan hasznosulnak a béremelésre fordított százmilliárdok?
Örömhírt kaptak az állami egészségügyi intézmények az ünnepek előtt két nappal. 41 milliárd forintnyi adósságukat fizeti ki ugyanis a kormány a most megjelent határozatok szerint.
Zacher Gábor toxikológus, mentőorvos aktuális tapasztalatai szerint a koronavírus-járvány negyedik hullámában az ágykihasználtság 60 százalék körüli lehet, nem lát nagy válságot. Elmondása szerint ugyan nem vidáman és mosolyogva, de "a rendszer most működik”.
A kórházi tartozások rendezésének további halasztása nemcsak a beszállítókra nézve hátrányos, hanem az egészségügyi ellátórendszer zavartalan működését is veszélyezteti. A Covid-pandémia negyedik hulláma miatt különösen fontos, hogy a cégek azonnal tudjanak reagálni a kórházak gyorsan változó eszközigényére. Lejárt követeléseik mihamarabbi rendezése ezt a reakcióképességet is javítja - vélik a beszállítók.
Az egyre több súlyos Covid-beteg miatt át kell szervezni a betegellátást Csongrád-Csanád megyében, a szegedi Szent-Györgyi Albert Klinikai Központba csak a súlyos betegeket viszik - írja a Szeged.hu egy birtokába került levélre hivatkozva.
Magas szinten állandósult a kórházak terhelésének növekedése. Ez oda vezetett, hogy csupán 11 nap alatt több mint duplájára nőtt a kórházban ápolt koronavírus-betegek száma és 1,5 hét alatt 113%-kal nőtt a lélegeztetésre szoruló személyek száma. Ha ilyen tempóban emelkedik az intenzíves és lélegeztetőgépes ágyak kihasználtsága, akkor néhány hét múlva a magyar egészségügy elérheti a kritikus határát.
Folyamatosan nyitják meg a kórházakban az újabb részlegeket a Covid-betegeknek, folyamatos terjeszkedés van és ágyszámnövelés - erről számolt be az RTL Híradónak Csilek András, a MOK Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke, aki azt is elárulta, mi lesz ennek a következménye. A Független Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének értékelése szerint már most kritikus a helyzet a kórházakban.
Tombol a negyedik járványhullám Magyarországon és ez a kórházak terhelésén is érzékelhető, sőt. Olyan tempóban emelkedik a kórházakba, valamint lélegeztetőgépre kerülő betegek száma, mint korábban szinte soha. A tavalyi tapasztalatok alapján sajnos idén ősszel sem kizárt: pár héten belül eljöhet az a pont, amikor az állami kórházak annyira leterheltek lesznek covidos betegekkel, hogy a kormánynak korlátoznia kell az egészségügyhöz való hozzáférést, például a halasztható beavatkozások felfüggesztésével. A kormány abban bízhat, hogy pár hét múlva már effektív lesz a múlt héten elrendelt szigor hatása és az őszi szünet (a kontaktusok csökkenésén keresztül) is segít, így a járványgörbe laposodhat és a kórházak terheltségének növekedése nem lesz ilyen meredek.
Olyan tempóban romlik a koronavírus-helyzet a magyar kórházakban, mint tavaly ilyenkor. A jelenlegi terhelés ugyanakkor még kezelhető, bár a rendszerben dolgozók egyre nehezebb helyzetben vannak: kevesebben vannak, mint 2020-ban ilyenkor, a sokadik hullámban kell helytállniuk és közben a normál ellátást is fel kéne pörgetni. Az intézményekből származó értesüléseink is megerősítik a romló helyzetet. Ami pedig igazán aggasztó, hogy nem látni egyelőre, hogy a 2020-hoz hasonló trend kibontakozását mi állíthatja meg. Ez nemcsak a covidos betegek szempontjából kedvezőtlen helyzet, hanem a "normál" közfinanszírozott egészségügyi ellátásra szoruló betegek számára is.
Mégis a pandémiás időben kialakított finanszírozáson tartja a kórházakat a kormány - írja csütörtöki számában a Népszava.
Magyarország kormánya biztosítja az állami fenntartású, közfinanszírozott kórházak felújításával kapcsolatos beruházások második üteméhez a szükséges forrást - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szombaton az MTI-vel.
Augusztus végére váratlanul 18,6 milliárd forinttal 27,4 milliárd forintra csökkent az állami kórházak adósságállománya. Csendes kórházi adósságrendezés nincs a háttérben, valami más magyarázat van erre a furcsa jelenségre.
Soha nem látott ütemben növekszik 2021-ben az állami kórházak adósságállománya és a legutóbbi adatok szerint már 1,5 éves csúcson áll az intézmények összesített tartozása. A beszállító cégek - nem meglepő módon - egyre nehezebb helyzetben vannak: a kintlévőségek halmozódása, a Covid-válság, valamint egy új uniós rendelet egyszerre sújtja a szektort. A cégek túlélési stratégiája változatos, ami függ a cégek méretétől és hátterétől, kérdés azonban, hogy meddig bírják. Az iparágot képviselő hazai szervezetek ezért már négy miniszternek is küldtek levelet, azonban eddig nem érkezett ezekre semmilyen reakció. Pedig szinte azonnali lépésekre lenne szükség szerintük, például egy 50 milliárd forintos konszolidációra, de hosszabb távra vonatkozó javaslataik is vannak.
Zacher Gábor, a Hatvani Kórház főorvosa nem támogatja a koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tételét, de visszahozná a maszkviselési kötelezettséget és úgy vélekedett a növekedés.hu-nak adott interjújában, hogy nem állunk jól az átoltottsággal.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ június végén kelt, most kiszivárgott levele alapján szeptember 11. este 8 órától, szeptember 13. reggel 6 óráig leáll a Honvédkórház központi telephelyen az egészségügyi ellátás.
A kisebb coinokban is lehet fantázia.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
